A The Detransition Diaries című dokumentumfilm három fiatal nő történetét meséli el, akik úgy érezték, hogy traumájukat és diszfóriájukat orvosolni lehet azzal, ha megpróbálnak orvosilag átváltozni nőből férfivá.
Orvosok, terapeuták, tanácsadók, sőt még az iskolai tisztviselők is megerősítették, hogy ők valóban “transzok”, de csak miután elindultak ezen a reményt ígérő úton, mindannyan akkor jöttek rá, hogy szörnyű döntést hoztak.
Megismerheted Helenát, Catet és Grace-t, akik mindannyian más-más háttérrel érkeztek, de hasonló küzdelmekkel küzdöttek. Mivel nem akartak nőként élni ebben a világban, mindannyian tesztoszteron szedésével kezdték meg az orvosi nemváltást, egyikük pedig egészen odáig ment, hogy dupla masztektómiát [mell eltávolítás] végeztetett. Mindegyikük megváltoztatta a nevét, a haját, a személyes névmását [she-he], azt gondolván, hogy ez majd segít rajtuk, és megszabadítja őket a kényszerből és az öngyilkossági gondolatoktól. Semmi sem állhatott volna távolabb az igazságtól.
Ez a film arra a növekvő számú fiatal lányra és nőre összpontosít, akik úgy döntenek, hogy nemet változtatnak. A statisztikák azt mutatják, hogy 2016 és 2017 között a nemi átalakító műtétek aránya a nők és lányok körében megnégyszereződött az Egyesült Államokban, és továbbra is csak emelkedik. Ez részben ennek az új társadalmi fertőzés realitásának köszönhető.
Hallhatod Kellie-Jay Keen brit nőjogi aktivistát, Libby Emmons-t, a The Post Millennial idősebb szerkesztőjét, aki sokat írt a transznemű vitáról, valamint Natasha Chart írót és tanácsadót, aki fiatal autista lányként ma azért dolgozik, hogy megvédje az autista gyerekeket attól, hogy megerősítsék őket abban, hogy talán “rossz testbe születtek”.
